HÍREK, AKTUALITÁSOK Blog

Áfa törvény
Az Áfa törvény

Az a vállalkozó, aki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy hogyan kapcsolódik az Áfa törvény a vámtarifaszámhoz, könnyen lehet, hogy már bajban van, csak még nem tud róla. Ugyanis ez a kérdés mindenkit érint, aki kézzelfogható terméket gyárt, forgalmaz, értékesít. Persze sokan tisztában vannak ezekkel a fogalmakkal, ám a vámtarifaszámot mégsem a megfelelő módon használják! Mi lehet a probléma, mit és hol lehet félreérteni? Elképzelhető, hogy egy kulcsfontosságú probléma felett folyamatosan átsiklunk, és ezzel csak akkor szembesülünk, amikor a nyakunkon a NAV vizsgálat, és a komoly bírság? Egyáltalán, miért fontos számunkra az áfa-törvény, mik azok a pontok, amelyek problémát jelenthetnek?

Ismerkedjünk meg tehát az Áfa törvénnyel, és lássunk tisztán!

Az Áfa törvény és a vámtarifaszám

A vámtarifaszám egy, az egész világon egységes és azonos rendszer szerint megállapított kódszám. Ez a kódszám az egységesítés miatt jött létre, ezzel segítve a kereskedelemmel kapcsolatos adminisztrációt. És még sok minden mást. Hiszen ez a besorolási rendszer az Áfa mértékének meghatározására is kihat. Ugyanis minden terméket a vámtarifaszáma alapján azonosítunk be. Ez a besorolás tehát kulcsfontosságú. Méghozzá azért, mert az adózással kapcsolatos szabályok is erre a számkódra épülnek. Most nézzük az Áfa esetét.

Az Áfa mértékét a 2007. évi CXXVII. törvény szabályozza, amelyet a köznyelv csak Áfa törvénynek nevez. Ez a törvény az adó mértékének meghatározásakor a vámtarifaszám alapján kategorizálja a termékeket, tehát ez alapján tudjuk meghatározni, hogy egy-egy termék után mekkora összegű Áfá-t kell fizetnünk. A vámtarifaszám meghatározásának pedig komoly szabályai vannak, a Kombinált Nómenklatúra rendelkezik a 8 alszámos számsor egyes számcsoportjairól, tehát a termék besorolásának mikéntjéről, hiszen minden tovább bontott kisebb alcsoport a termék más és más tulajdonságát írja le. Éppen emiatt könnyű hibába esni. Ha a terméket nem jól soroljuk be, más HS-kódot kellene kapnia, mint amit mi megállapítottunk, akkor könnyen előfordulhat, hogy rosszul állapítjuk meg a termék forgalmi adóját, ebből pedig kárunk származhat. Mivel az országban az önbesorolás elve alapján adózunk, ezért, ha magasabb adókategóriába kerül a termékünk, akkor az adóhatóság nem fog minket figyelmeztetni a hibánkra, és folyamatosan túlfizetünk. Ha pedig a konkurencia nem ezt teszi, akkor versenyhátrányba kerülünk. A másik eset is ugyanennyire káros a vállalkozásunkat tekintve, ugyanis, ha kevesebb adót fizetünk, akkor egy komolyabb, visszamenőleges NAV ellenőrzéskor komoly bajba kerülhetünk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

A törvény az általános forgalmi adózás szabályait határozza meg, különös tekintettel arra a tényezőre, hogy Magyarország pár évvel a törvény megalkotása előtt csatlakozott az Európai Unióhoz, így igazodnunk kellett az Unió szabályaihoz is.

Az adótörvény V. fejezete rendelkezik az adó mértékéről. A 82.§-ban pedig meghatározza, hogy az adó mértéke az adóalap 27%-a. A paragrafus 2. és 3. pontja azonban kifejti, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások Áfa-ja az adó alapjának 5%-át teszik ki, míg vannak olyan termékek, melyek esetében az adóalap 18%-a az Áfa mértéke.

Ezek azok a termékek tehát, amelyek után kevesebbet adózunk. A termékek felsorolását a 3. és a 3/A mellékletben találjuk meg. Az előbbi melléklet az 5%-os Áfa-val rendelkező termékeket és szolgáltatásokat, míg az utóbbi a 18%-os adóval rendelkezőket sorolja fel. Méghozzá vámtarifaszám szerint. Így tehát láthatjuk, hogy milyen módon határozza meg a jelen törvény az adókedvezményt, az adózás mértékét.

A mellékletekben pedig láthatóan nem konkrét termékmegnevezést találunk, hanem inkább szűkebb kategóriákat, és a mellette lévő oszlopban található vámtarifaszámok segítenek a konkrét termékek meghatározásában. Az A. melléklet, az 5%-os ÁFA-val rendelkező termékek és szolgáltatások vámtarifaszámát jelenítik meg. Ezek főként orvosi segédeszközöket, és szellemi termékek fizikai megjelenését, tehát könyveket, napilapokat jelentenek, illetve a harmadik csoportba fogyasztásra alkalmas tenyészállatok kerültek.

A 3/A melléklet pedig a 18%-os ÁFÁ-val rendelkező termékeket érinti, melyek főként az élelmiszeriparhoz kapcsolódnak.

Azonban 2007-ben keletkezett a törvény, a KN, azaz a Kombinált Nómenklatúra pedig azóta is minden évben módosul. Új kódok jelennek meg, vagy éppen törlődnek minden évben. Ezért a törvény betartásához és a megfelelő, törvényes adózáshoz folyamatosan napra késznek kell lennünk.

Import ÁFA

Felmerül a kérdés, hogy mi lehet a helyzet, ha éppen beszállítunk, vagy kiszállítunk terméket az országból. Hogyan változik az Áfa mértéke?

2004. év óta a harmadik ország kifejezés a vámközösségen kívüli államok területére, az onnan érkező termékekre utal. Minden olyan esetben, amikor egy harmadik országból szerzünk be terméket, érint minket az áruforgalmi adó. Általában 10 napunk van arra, hogy az érvényes összeget megfizessük. Kivéve, ha rendelkezünk halasztott fizetési engedéllyel. Ebben az esetben általában 30 napunk van arra, hogy befizessük az import Áfa-t. Azt azonban érdemes tudni, hogy ez az adó visszaigényelhető. Méghozzá például abban az esetben, ha elhagyja a termék az Uniót, tehát mi is tovább értékesítjük, a vámközösségen kívülre.

Vagy ha például a terméket egy másik tagországba szállítják 30 napon belül, akkor nem kell befizetnünk az ÁFA-t. Ehhez áfafelfüggesztést kell kérnünk.

Export ÁFA

Ha egy termék egy harmadik országba megy, tehát az Európai Unión kívülre, akkor a számlát adómentesen kell kiállítanunk. Az adómentesség feltétele ebben az esetben az, hogy a termék igazoltan elhagyja az Európai Unió, azaz a vámközösség területét.

Az Európai Unión belüli forgalom esetén is adómentes számlát állítunk ki. Ennek azonban az a feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen közösségi adószámmal. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a magyar törvények szerinti Áfa tartalommal kell kiállítanunk a számlát.

Így tehát az export Áfa esetében figyelembe kell vennünk, hogy a partner harmadik országból, azaz EU-n kívüli, vagy az Unión belüli üzletfélnek számít-e. Ennek igazolásával, a közösségi adószámmal is foglalkoznunk kell.

Ha harmadik országba exportálunk, akkor lehetőségünk van adóvisszatérítést kérni.

Miért fontos, hogy naprakészek legyünk?

A törvény tehát meghatározza az általunk értékesített termékek után fizetendő adó mértékét, és mindezt a vámtarifaszámhoz (hívják importkódnak, HS-kódnak, KN-kódnak, TARIC-kódnak is) köti. Nem csak az export és az import esetén fellépő szabályokkal kell tisztában lennünk, hanem minden egyes általunk értékesített termékkel kapcsolatban ismernünk kell annak besorolását.

A vámtarifaszám besorolása a termék összetétele, fizikai jellemzői, a benne lévő anyagok aránya, az alkalmazott gyártástechnológia, és sok egyéb tulajdonság alapján áll össze. Ennek mikéntjéről pedig minden év elején új rendeletek jönnek ki, így mindig vannak olyan termékek, melyeknek az új évtől megváltozik a besorolása. Sokan esnek abba a hibába, hogy a termék vámtarifaszámát automatikusan átveszik a beszállítótól, nem ellenőrzik le. A szám pedig hibás lehet, és a felelősség a miénk. Ezért érdemes alkalmanként felülvizsgálni az általunk használt és értékesített termékek vámtarifaszámát. Előfordulhat, hogy analitikai vizsgálatra, azaz a termék bevizsgáltatására szorulunk, mert nincs más módja annak, hogy a terméket az összetevői alapján helyesen be tudjuk sorolni.

Tehát a vámtarifaszámok, az azokat szabályozó, évente változó Kombinált Nómenklatúra ismerete és megfelelő alkalmazása az első lépés ahhoz, hogy a megfelelő mértékű Áfa-t fizessük.

Ha az Áfa törvényben meghatározott mértéknél kevesebb adót fizetünk az általunk rosszul besorolt termék után, akkor komoly bajba kerülhetünk. A NAV 3 évig visszamenőleg vizsgálódhat a vámtarifaszám alapján megállapított és befizetett Áfa után, az általa kijelölt időszakban, és az általa választott termékek, termékcsoportok esetében. Így visszamenőleg minden egyes rossz áfakulccsal értékesített tétel után beszedheti az adókülönbözetet. Emellett ezekben az esetekben persze komoly bírságra is számíthatunk. De fel is jelenthet minket a hivatal, adócsalás címén.

Hova forduljak?

A folyamatosan változó Kombinált Nómenklatúra, és az ezzel kapcsolatos vámtarifaszámok ismerete és folyamatos követése elég bonyolult feladat, attól függően, hogy milyen mennyiségű termékkel foglalkozunk. A termékek vámtarifaszámát érdemes precízen lekövetni, és folyamatosan vezetni. A beszállítókat ellenőrizzük, mind az általuk megjelenített vámtarifaszámmal, mind a termékek összetételével kapcsolatban.

Mindezek mellett hasznos lehet, ha egy megfelelő háttértudással rendelkező szakértővel időnként leellenőriztetjük az általunk használt vámtarifaszámokat és az azok után fizetett adó mértékét.

Ha bizonytalanok vagyunk a kérdésben, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A megfelelő háttértudással rendelkező, az aktualitásokat is követő szakértő segíthet a vámtarifaszámok leellenőrzésében, a vámtarifaszámmal kapcsolatban esetlegesen felmerülő laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében, az export és import kérdésében, sőt, az ezekkel kapcsolatosan felmerülő adóvisszatérési lehetőségekkel kapcsolatban is tájékoztatást nyújthat.

 

Szabó Zsuzsanna Klára vámtarifaspecialista és szakértő rendelkezésére áll a gazdálkodóknak.

Lezárt hozzászólások